Weber Andante és Magyar Rondo, 2

Az Andante – megjegyzések a magyaros stílusjegyekről

Hozzászólások

Megfigyelések az Andante tételről. Részletekkel az 1984-es televíziós közvetítésből a Seattle Youth Symphony Orchestra előadásában, Vilem Sokol vezényletével. BDP #190.

Az eredeti átirat elérhető itt.

Videók

YouTube · MP4

Fejezetek

Átirat időkódokkal

00:00Bevezetés

Megjegyzések Weber Andante és Magyar Rondo című művéhez 2. Andante Írta: Terry B. Ewell. Részletek az 1984-es televíziós közvetítésből a Seattle Ifjúsági Szimfonikus Zenekarral; karmester Vilem Sokol. BDP 190. www.2reed.net/bdp Novák Valéria, fordítás. Üdvözöllek, Terry Ewell vagyok. Ez a videó Weber Andante és Magyar Rondo-jának Andante részéről szól. Az előző videóban említettem a Rondo magyar ritmikai vonásait. Az Andante-ban kifejezett magyar elemek azonban egészen mások.

Lombard and Siciliano rhythmsTeljes méretű ábra megtekintése
Lombard and Siciliano rhythms

00:48Lombard és Siciliana ritmusok

A Lombard ritmus (rövid–hosszú) a második ütemben kezdi a dallamot, és sokszor megismétlődik. A tétel ezen részei a Sicilianára utalnak, amely egy 6/8-os tánc, pontozott nyolcad, tizenhatod és nyolcad ritmusokkal. Egyik ritmikai eszköz sem köthető kizárólagosan a magyar vagy roma stílushoz, azonban megalapozzák a hangulatát annak, hogy ez a kompozíció el fog térni a tipikus általános gyakorlat szerinti zeneszerzéstől. Az Andante egzotikussága vagy „mássága” legmeggyőzőbben a súlytalan hangokra eső ritmikai és disszonáns nyomatékokkal van átadva. Figyeld meg az elején, hogy Weber a Lombard ritmusok súlytalan helyeire eső részeire helyezi a hangsúlyokat. Ezek a ritmusok a második és negyedik ütemben találhatók, majd később is megjelennek a kompozícióban. Ezenkívül a disszonanciák elhelyezése gyakran elkerüli az erős metrikus helyeket. Vizsgáljuk meg ezt közelebbről Dr. Melissa Kritzer elemzésének segítségével, amely disszertációja 76. oldalán található. Az én jelöléseim pirosak az 5. példában. Bizonyos esetekben Weber dallambeli disszonanciái a hagyományos gyakorlathoz igazodnak, míg más esetekben a disszonanciák az egzotikum kifejezői, előhívják a kompozíció magyar vonásait. Bekarikáztam az összes disszonáns hangot, vagyis azokat a hangokat, amelyek nem illeszkednek a kíséretben megadott harmóniákhoz. A 3., 5. és 7. ütemben a Siciliana ritmus átmenőhangjai nem szokatlanok. A 7. ütem nagy ugrása csak egy oktáv eltolódás. A dallam szokatlan vonásai azonban a 4. ütemben kezdődnek. Weber nemcsak az ütem gyenge részeit hangsúlyozza ki, hanem disszonanciákat is helyez ezekre a hangokra. További kiemelt súlytalan disszonanciák találhatók a 9. ütem végén és a 14. ütem közepén lévő anticipációkban.

Measure 12 appoggiaturaTeljes méretű ábra megtekintése
Measure 12 appoggiatura

03:39Előke (Appoggiatura)

A 12. ütem egy ideiglenes enyhülést ad, és itt ütésre adok hangsúlyokat. Az ütésen súlyos előke található, majd a következő ütést ugyanolyan hangsúlyokkal és kötéssel játszom. A Siciliana ritmus és a 12. ütemben található hagyományos disszonancia használatán kívül fontos a hallgatóságnak átadni ezen disszonanciák szokásos elhelyezését. A 15. ütemben található egyvonalas Desz (5. példa) egy Nápolyi szext akkord fölött szerepel. Technikailag ez a Desz konszonáns a Nápolyi szexttel. Azonban a hang annyira szokatlan és feltűnő azon a ponton a harmóniában, hogy újra bekarikáztam a hangot, jelezve, hogy a hangsúly nem ütésre esik. Bár az elemzésem eltér Dr. Kritzerétől, ez semmilyen módon nem kisebbíti az általa végzett kiváló kutatást. Egyetértek azzal a megfigyelésével, hogy a disszonanciák többsége stratégiailag súlytalan hangokra van elhelyezve ebben a témában, hogy fokozzák a dallam egzotikus és váratlan jellegét. Weber hipermetrumot mutat be ebben a dallamban. A hipermetrum több ütem egyesítése egy nagyobb egységbe. A kék zárójelek azt jelzik, hogy két 6/8 ütem össze van vonva; az első ütem Lombard, a második Siciliana ritmussal. Ha a dallamot (1–13. ütem) két 6/8-os ütem helyett 12/8-ban játszod, az segíti a kifejezést. Így minden két ütem egy enyhe crescendo-t és decrescendo-t tartalmaz, amelynek csúcspontja a második ütem első ütésére esik. A 14. ütem előkészítése megszakítja az előző mintát, és egy négy ütemes frázisként jelenik meg. Hozzáadtam a kötéseket az ábrához, hogy fokozzam a dallam kifejezését, és több nyomatékot adjak a hangsúlyoknak. Kötés helyett az is hangsúlyosabbá teheti a hangokat, ha külön megütöd őket. A 7. és 9. ütem első ütését nyelvvel indítom meg, hogy növeljem ezeknek a hangoknak a pontosságát. A 12. ütemben az ütés előkéjétől kötök, és megismétlem ugyanezt a gesztust a következő ütemben, egyvonalas D-től egyvonalas C-ig. Az Andante tétel variációs formában van, a téma négyféleképpen jelenik meg. A 2. és 4. előadásban, a 22. és 60. ütemtől kezdve, a fagott kísérő szerepet játszik, és a gyors hangokat a vonósok által adott dallamhoz kell igazítani. Ne feledd követni a hipermetrikus kifejezést a dallamban, amelyet korábban már említettem.

Melodic hypermeterTeljes méretű ábra megtekintése
Melodic hypermeter

09:16Az alsó regiszter artikulációja

Az alsó regiszter artikulációja trükkös lehet ebben a tételben. Ez még nagyobb probléma a Weber versenyműben. Mindkettő kulcsa, hogy ugyanazt a légoszlopot és szájtartást használd az artikulált hangokhoz, mint amit kötött hangoknál használnál. Például, a 28. ütemben először gyakoroljuk ezt a részt kötve. Figyelj oda a szájtartásodra és a légáramra. Ne ugráljon a szád, inkább tartsd stabilan, mintha kötve játszanád. Tegyél úgy, mintha a mély hangokat alacsonyabban akarnád játszani. Például, a nagy C esetében tegyél úgy, mintha alsó A-t akarnál játszani. Ez lejjebb viszi a hangmagasságot, és segít a levegővezetésben is. Most csak finoman érintsd a nyelved a nádhoz, és adj hozzá könnyed nyelvindítást az artikulációhoz. A könnyed nyelvvel elég röviden fog hangzani, és az alacsonyabb hangok felé való intonálással segítesz a hangmagasság lent tartásában. Zenei kontrasztot hozok létre a 39. és 55. ütemek közötti részen, ahhoz hasonlóan, amit a 9. ütem felvezetésében tettem, és folytattam a 13. ütemig. Itt hosszabb és líraibb hangokra van szükség. Figyeld meg, hogy Weber nem alkalmazott annyi hangsúlyjelet, és az 50. ütemben a hangsúlyok inkább kifejező előkék, mint váratlan egzotikus hangok. Itt van egy rész ebből a szakaszból. A harmadik videó a Rondo jellemzőit fogja bemutatni. Ez a tétel energikus befejezést ad a kompozíciónak. Köszönöm.

Low-register articulation in the movementTeljes méretű ábra megtekintése
Low-register articulation in the movement
The low-register articulation problem in the Weber concertoTeljes méretű ábra megtekintése
The low-register articulation problem in the Weber concerto

Közreműködők

  • author Terry B. Ewell
  • composer Carl Maria von Weber
  • performance Seattle Youth Symphony Orchestra
  • conductor Vilem Sokol
  • translation Novák Valéria